2012. április 18., szerda

Fájdalom c. debütáló dal

És igen , végre megérkezett egyenlőre csak a szöveg! Köszönjük Grasparics Krisztián Brien-nek , aki írta nekünk ezt a nagyszerű dalt.



1.vsz.:
Te mit éreztél mikor kidobtál?
Én alig éltem túl még Te virultál.
Neked ott voltak a barátok, haverok,
Nekem meg senkim sem, bármit is akarok.
Meg sem viselt a szakítás?
Kérdezném megérte ez az alakítás?
De inkább nem! Jó lesz egyedül.
Nem bánom, ha szívem sötétségbe merül.
Te akartad így, hát ne nézz hátra!
Forró csókom többé nem kerülhet a szádra.
Te akartad így, szíved melegét enyém hiába várta.
Forró csókod többé nem kerülhet a számra.
Ááá elegem van ebből!
Elegem van a folyton átélt szennyből!

Ref.:
Mikor kimondtad: Váljunk szét!
A fájdalom már akkor megragadt.
Miután kidobtál, szívem ezerfelé szakadt.
Ez egy erős fájdalom!
Ha meghaltam majd átadom…
Mikor kimondtad: Váljunk szét!
A fájdalom már akkor megragadt.
Miután kidobtál, szívem ezerfelé szakadt.
Ez egy erős fájdalom!
Ha meghaltam majd átadom…

2.vsz.:
Mit vártál, majd visszajössz sírni?
Visszakönyörgöd magad, nem tudsz így élni?
Hagyjál, Te voltál az ki elcseszte.
Szívem ásztatom a könnyekbe.
Mond, miért kellett így lennie?
Miért kellett mindenkinek mindent rám kennie?
Hiányzol nagyon, nélküled csak egy senki vagyok.
Nem hinném, hogy más többet nyújt mint amit én adok.
Azaz adtam, hogy bajba kerülj soha sem hagytam!
Lehet azt kellett volna, otthagyni a nagy szarban!
De persze neked más kellett és én lettem a második
Egy senki, aki mindig csak álmodik!

Ref.:
Mikor kimondtad: Váljunk szét!
A fájdalom már akkor megragadt.
Miután kidobtál, szívem ezerfelé szakadt.
Ez egy erős fájdalom!
Ha meghaltam majd átadom…
Mikor kimondtad: Váljunk szét!
A fájdalom már akkor megragadt.
Miután kidobtál, szívem ezerfelé szakadt.
Ez egy erős fájdalom!
Ha meghaltam majd átadom…


3.vsz.: Már hónapok teltek el, nem hallom a hangod.
Azt hiszem abba hagytad a harcot.
Csak pár kép maradt rólad, na meg pár emlék.
Még mindig olyan jó lenne ha melletted kelnék.
Hiányzol Kincsem, de úgy érzem túl kell lépnem.
Emlékeim elfelednem, képeid szét kell tépnem.
Magányosan fekszem az ágyon,
Hogy megismertelek még az is bánom.
Mikor velem voltál ragyogott a szemed,
Bárhol voltunk fogtam a kezed.
Hova menekülhetnék? A múltat hova temethetném?
Tőled örökké el kellene búcsúznom.
Ha megtörtént, szemem örökké behunyom…

Ref.: Mikor kimondtad: Váljunk szét!
A fájdalom már akkor megragadt.
Miután kidobtál, szívem ezerfelé szakadt.
Ez egy erős fájdalom!
Ha meghaltam majd átadom…
Mikor kimondtad: Váljunk szét!
A fájdalom már akkor megragadt.
Miután kidobtál, szívem ezerfelé szakadt.
Ez egy erős fájdalom!
Ha meghaltam majd átadom…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése